„A Covid-19-cel összehasonlítva ez szinte ugyanott van, ha nem több” – hívta fel a figyelmet a jelenségre Berceanu, aki szerint annak érdekében, hogy a légszennyezés mértékét csökkenteni lehessen, egy sor, kormányzati szinten meghozott döntésre van szükség, a légszennyezés visszaszorításának megoldásaitól egészen a szelektív hulladékgyűjtési tevékenység egyszerűsítéséig, ahogyan azt már más országokban sikeresen megvalósították.
Több mint 700 euróba kerül egy szatmárinak a légszennyezés
Egy Szatmárnémetiben élőnek 737, egy általános európai városlakónak pedig 1.276 euróba kerül évente a légszennyezettség – ismertettük korábban a témában valaha végzett legnagyobb kutatás eredményeit. Az Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance – EPHA) a jelentés összeállításakor meghatározta a három leginkább egészségkárosító légszennyező anyag (lebegő részecskék, ózon és nitrogén-dioxid) által okozott károk, tehát a korai elhalálozás, az orvosi kezelések, a kiesett munkanapok és az egyéb egészségügyi kiadások összköltségeit, majd ezek alapján rangsorolta az Európai Unió tagállamainak városait.
Az összesítés szerint a román fővárosban élők vannak a legrosszabb helyzetben, a számítások szerint ugyanis egy bukaresti zsebből átlagosan 3.004 eurót vesznek el évente a légszennyezettség által okozott károk, a teljes fővárosi lakosság pedig évente összesen 6,35 milliárd eurót bukik ezen okból. Második helyre az olaszországi Milánó került, ahol évente 2.843 euróba kerülnek a légszennyezés hatásai, a város teljes lakkosságára számolva pedig mintegy 3,49 milliárd euró „megy füstbe”. Harmadik helyre a szintén Olaszországban található Padova került, ahol a légúti betegségek kezelése, a kiesett munkanapok, a várható élettartam csökkenése és az egyéb költségek évente fejenként 2.455 euróra rúgnak, a város teljes lakossága pedig megközelítőleg 508 millió eurót veszt emiatt. A Top10-es listába Bukaresten, Milánón és Padován kívül bekerült még Varsó (2.433), Pozsony (2.168), Velence, Brescia (mindkettő 2.106 euróval), Szófia (2.084), Torino (2.076) és München (1.984) is.
Mint említettük, Romániában a fővárosiaknak kerül a legtöbbe a légszennyezés, hiszen a károk összértéke 6,3 milliárd euróra tehető, mely fejenként mintegy 3 ezer eurót jelent. Az országos rangsor második helyére Temesvár került, ahol összesen 542 millió eurót (1.643 euró/lakos) emészt fel ugyanez, a harmadik „legköltségesebb” város e tekintetben pedig Brassó, az itt élőknek ugyanis együttesen kb. 495 millió euróba, tehát fejenként 1.710 euróba kerül a légszennyezés, illetve annak hatásai. Szatmárnémetiben 89 millió eurót emésztenek el a károk, mely egy főre lebontva mintegy 737 eurót jelent.
Szatmár egyében egyébként két mérőállomás is figyeli a levegő károsanyag-tartalmát: egyik Szatmárnémetiben, a Ioan Slavici Főgimnázium udvarán található, a másik pedig Nagykárolyban, a város Mezőfény felé vezető kijáratánál. Az ezek által mért értékeket a calitateaer.ro oldalon folyamatosan lehet követni, cikkünk megjelenésének pillanatában a szatmári állomás például 2-esre, azaz elfogadhatóra, a károlyi pedig 1-esre, azaz jóra értékeli a vizsgált levegő minőségét. Országos viszonlatban pillanatnyilag a Szilágy megyei Zilahon jegyzik a legrosszabb értékeket, az ottani mérőállomás szerint a beszívott leveő minősége a városban nagyon rossz, az 1-től 6-ig terjedő skálán 5-ös besorolású.
A 432 város adatait feldolgozó tanulmány szerint a légszennyezés által okozott károk összértéke mintegy 166 milliárd euróra rúg, ám mindez nem csak eurómilliárdokban, hanem emberéletekben is mérhető. A légszennyezés ugyanis olyan betegségek kialakulásában játszik jelentős szerepet, mint a krónikus hörgőgyulladás, a különféle allergiák, a nyálkahártya károsodása, a tüdőfunkció-, és a tüdőkapacitás gyengülése, a légúti szűkület, a fulladásos roham, a fejfájás, az orr- vagy a torok bántalmai, a szem irritációja, vagy a már meglévő légzőszervi problémák erősödése. A szövetség szerint a környezeti faktorok által okozott korai elhalálozás első számú oka Európában egyértelműen a légszennyezés, mely évente mintegy 400 ezer ember idő előtti haláláért tehető felelőssé.
